Egy hosszú maker út kezdete Link to heading
Nagyjából 2018-2019 körül kezdtem el 3D nyomtatással foglalkozni, amikor megvettem az első nyomtatómat, egy Ender 3-at. Akkoriban a hobbi 3D nyomtatás még sok türelmet igényelt. A gép olcsó és sokoldalú volt, de a folyamatosan jó eredményhez meg kellett tanulni a nyomtatót, a szeletelőt, az anyagokat és azokat az apró mechanikai részleteket, amelyeken egy nyomat sikere múlhat.
Az első nagyobb projektem szinte azonnal megérkezett. Volt egy egyedileg készített tetőcsomagtartó táskatartónk egy VW Caddyhez, amelyhez saját adaptereket és rögzítőelemeket terveztem és nyomtattam. Ez a projekt nagyon gyorsan megmutatta a 3D nyomtatás valódi értékét: nem kellett arra várni, hogy létezzen megfelelő alkatrész a piacon, hanem pontosan azt lehetett megtervezni, tesztelni és legyártani, amire szükség volt.
Később sok kisebb kütyüt, praktikus alkatrészt és kísérleti tárgyat nyomtattam, főleg PLA anyagból. A minőség eleinte nem volt mindig kiemelkedő, de minden nyomat tanított valamit. Sokat kísérleteztem szeletelő beállításokkal, kalibrációval, apró géptuninggal és azzal, hogy hol vannak a nyomtató valódi határai.
Egy sokat módosított Ender 3 Link to heading
Az évek alatt az Ender 3 több átalakításon is átesett. Kipróbáltam a direct drive extruder átalakítást, majd később visszatértem a Bowden csöves megoldáshoz. Került rá üveg tárgyasztal, sok mechanikai finomhangolás, és lépésről lépésre egyre használhatóbb géppé vált.
Tavaly véletlenül megsütöttem az eredeti alaplapot, ezért egy modernebb lapra kellett cserélnem, amelyre lefordítottam a legfrissebb Marlin firmware-t. A javításból végül egy nagyobb fejlesztési kör lett: került rá automatikus tárgyasztal-szintezés, szíjhajtású dupla Z tengely, DIY IKEA asztalos burkolat és PEI nyomtatófelület is.
Ezekkel a fejlesztésekkel az Ender 3 sokkal kiszámíthatóbb és jobb minőségű gép lett. Körülbelül 60 mm/s sebességen már stabil, jó minőségű nyomatokat tudott készíteni. Ennek ellenére továbbra is olyan nyomtató maradt, amely figyelmet igényelt. A sikeres nyomatokhoz sokszor ellenőrzés, állítgatás, finomhangolás és néha egyszerűen türelem kellett.
Ugrás a Kobra X-re Link to heading
Januárban megjelent az Anycubic Kobra X, nagyjából 280 EUR áron, és az ár-érték aránya azonnal feltűnt. Gyárilag olyan funkciókat kínált, amelyek néhány éve még inkább felső kategóriás extráknak számítottak:
- Négy filament egyidejű támogatása
- Wi-Fi és teljes távoli vezérlés
- Pontos automatikus tárgyasztal-szintezés
- Kamerás spaghetti detection
- Gyorsuláskompenzáció
- Smart flow control
- Hot-swap hotend
- 260 x 260 mm-es tárgyasztal
- 0,02 mm-es megadott pontosság
- 300-600 mm/s nyomtatási sebesség
Ezért az árért ez rendkívül erős csomag. Több évnyi budget nyomtatós kompromisszum után számomra ez az egyik legjobb ár-érték arányú gépnek tűnt, amit valaha láttam, ezért megrendeltem. A várólista hosszú volt, így a rendeléstől a kiszállításig nagyjából három és fél hónap telt el.
Tinkering helyett nyomtatás Link to heading
Amikor végre megérkezett a nyomtató, a különbség azonnal érezhető volt. Összeszerelés és teljesen automatikus kalibráció után már gyárilag kiváló minőségben nyomtatott. Az Ender 3-hoz képest nemcsak gyorsabb volt, hanem sokkal kevesebb figyelmet is igényelt.
A sebesség teljesen megváltoztatta, hogyan állok a projektekhez. A Kobra X-en már a harmadik nyomatom egy 20 órás állólámpa volt. Ugyanez az Ender 3-on kockázatos, körülbelül 80 órás nyomtatás lett volna, jóval nagyobb hibalehetőséggel. A Kobra X első próbálkozásra tökéletesen kinyomtatta.
Három hét alatt szinte folyamatosan nyomtattam vele, és több tárgy készült el, mint korábban az erősen módosított Ender 3-mal összesen. Ennek egyszerű oka van: nem kell folyamatosan szerelni és állítgatni. A tapadás erős, a kalibráció megbízható, és a nyomtató inkább eszköznek érződik, nem pedig külön projektnek.
Mi következik Link to heading
A következő lépés egy rendes enclosure építése lesz. Elég sokat nyomtatok ASA és ABS anyagokkal, és bár a modern draft shield opciók kisebb alkatrészeknél sokat segítenek, a vetemedés még mindig probléma. Volt olyan nyomat, ahol a tárgyasztal tapadása annyira erős volt, hogy az alkatrész nem vált le, hanem a belső feszültség miatt az egész nyomtatott forma meghajlott.
A legizgalmasabb számomra nem csak maga az új nyomtató, hanem az a fejlődés, amit képvisel. Néhány év alatt a hobbi 3D nyomtatás eljutott onnan, hogy a folyamatos tuning szinte alapelvárás volt, oda, hogy egy budget gép automatizálást, távoli vezérlést, többanyag-támogatást, fejlett kalibrációt és nagyon nagy sebességet kínál.
Számomra a Kobra X jó emlékeztető arra, miért szerettem bele eredetileg a 3D nyomtatásba: mert gyorsan lehet ötletekből fizikai tárgyakat készíteni. A különbség az, hogy ma már a technológia sokkal gyakrabban eltűnik az útból, és ettől az alkotási folyamat sokkal élvezetesebb.